A metodista ébredési és megszentelődési mozgalom vezetője és szervezője Wesley János anglikán lelkész volt, aki egy észak-angliai városban, Epworthban született, 1703. június 28-án. Tanulmányait Oxfordban végezte, 25 éves korában szentelték lelkésszé.
Már ifjúságától fogva szigorú rend szerint élt. Szűk baráti körben hetente bibliát olvastak, bűnvallást gyakoroltak és imádkoztak. Látogatták a börtönöket, segítették a szegényeket. A kívülállók gúnyolták őket, “szent klubnak”, “bibliamolyoknak” stb., illetve “módszerkereskedőknek” – metodistáknak. Ez utóbbi név ragadt rájuk, melyet később ők maguk is elfogadtak. Wesley ekkori szolgálatának mozgatórugója – és még az amerikai indiánok között végzett missziójának indítéka sem – Jézus Krisztus kegyelme által szívből fakadó mentő szeretet, hanem az üdvösség érdekében tett jó cselekedetek. A döntő változás megtérésekor következett be, amikor egy bibliaórán szívét eltölti Krisztus szeretetének forrósága, és bizonyossá lesz előtte, hogy Jézus Krisztus megszabadította a bűn és a halál hatalmából. Ez az óra nemcsak Wesley újjászületését, hanem a metodista ébredési és megszentelődési mozgalom megszületését is jelentette. Wesley teológiájának és munkájának súlypontja eltolódott. Ezelőtt az egyház és az egyház rendje volt számára az üdvösség közvetítője, és a pontosan végrehajtott egyházi szabályokat vélte a kegyelem csatornáinak. Most a Krisztussal való személyes hitbeli összeköttetés lett fontos számára, külsőségek helyett a belső valóságok. Az egyházi cselekmények hatóereje helyébe a megfeszített és feltámadott Krisztusban való hit lépett.

Igehirdetései nyomán Isten lelke emberek ezreit rázta föl bűneikből, közömbösségükből. A mozgalom futótűzként terjedt, s miután a templomajtók bezáródtak előttük, szabad ég alatt, temetőkben, mezőkön hirdették Isten igéjét az összegyűlt tömegnek. Amikor Wesley a hitre jutott embereket szervezetbe tömörítette, nem az a szándék vezette, hogy új egyházat alapítson. A közösségi élet megszervezésében az volt a célja, egyrészt, hogy azok, akik megtérésre jutottak, együtt imádkozhassanak, egymást inthessék és bátoríthassák a hitben, másrészt világosan látta, hogy egészséges hitá ember nem maradhat tétlen, elméleti keresztyén, amikor körülveszi az emberek és a társadalom testi és lelki nyomorúsága és az ebből fakadó megoldatlan feladatok sokasága. A közösségen belül tevékeny keresztyén életre nevelte a megtérteket. Ő járt elöl jó példával, 1746-ban gyógyszertárat nyitott, és a szegényeknek ingyen adták az orvosságot. Küzdött az alkoholizmus ellen, segélyalapot létesített tönkrement emberek megsegítésére, szervezte a nyomorúságban tengődő foglyok gondozását. Iskolát alapított, és ő volt az első, aki a rabszolgaság eltörléséért felemelte a szavát.

Wesley 1792. március 21-én bekövetkezett haláláig nem adta föl a reményét, hogy a metodista ébredési mozgalom megmarad az anglikán egyház keretei között. Halála után azonban egyre jobban nyilvánvalóvá vált, hogy az egyház nem vállalja magáénak e mozgalmat.

A magyar metodista misszió közel 100 éves múltra tekinthet vissza. Az első gyülekezetek német nyelvterületen Bácskában alakultak, majd 1905-ben Budapesten folytatódott a metodista igehirdetés szolgálata. A Monarchia szétesésével Bácskát elvesztettük, az akkor már virágzó gyülekezetekkel, így a budapesti német és magyar gyülekezet működött csak a megmaradt területen. Kispesten egy asszony bizonyságtevő élete által alakult kis gyülekezet, Nyíregyházán pedig egy pásztor nélkül maradt nyáj csatlakozott hozzánk. A szabolcsi ébredés ezt a már megalakult kis közösséget tovább növelte és megelevenítette. Az ébredés folytatódott a Dunántúlon is, ahol Baranya és Tolna megyében alakultak új gyülekezetek a szentlélek munkája által. A második világháború után a nyíregyházi gyülekezet 90%-a Szlovákiába települt, a dunántúli németek kényszerkiépítésével pedig egyházunk 2/3 részét veszítette el. A magyarországi 1945-50-es ébredés gyülekezeteinket megújította, új testvéreket kaptunk, dinamikusan növekvő közösségeink számára új imatermeket építhettünk. Az állam 1947-ben teljes jogú egyháznak ismerte el a metodista közösséget. 1949 után egyre erősődö politikai nyomás nehezedett ránk, szolgálatunkat korlátozták, külföldi kapcsolatainkat elvágták, államosították budakeszi szanatóriumainkat, budapesti székházunkat, állami hatóságok felügyelték egész egyházi életünket. A 60-as évektől kezdve a nyomás enyhült, újabb megelevenedés következett be főleg a fiatalok körében. Nagyon fájdalmasan érintette egyházunkat az 1973/74-ben bekövetkezett szakadás, amelynek kialakulásában belső közösségi és külső egyházpolitikai hibák egyaránt közrejátszottak. Isten kegyelméből egyházunk átvészelte a súlyos évtizedeket, s az új társadalmi viszonyok között is megújult reménységgel végzi az Úrtól kapott szolgálatát.

A bűn által Istentől elszakadt ember visszatérése őszinte bűnbánatban és hitben. A megtérés alapja Isten megbocsátó kegyelme és szeretete, amely Jézus Krisztusban utat készített ehhez a visszatéréshez. Megtérésre minden embernek szüksége van, a bűn egyetemessége miatt, de minden embernek lehetősége is Isten kegyelme által.

A megszentelődés – az a folyamat, amelyben a hitre jutott embert Isten megtisztítja és szentté teszi. Ez nem jelenti a keresztyén ember hibátlanságát, hanem azt, hogy a tudatos bűntől tartózkodik, és tiszta szívre törekszik. Wesley ezt nevezte “keresztyén tökéletesség”-nek, illetve “teljes szeretet”-nek, amelyben a Szentlélek minden gonosz indulatot lerombol az emberben, és minden gondolat, szó, cselekedet az Isten és emberek iránti szeretetből fakad.

A megigazulás és újjászületés – Istennek a megszentelő kegyeleme, amelyben az ember bűneit megbocsátja Jézus Krisztusért, és Őbenne fiává is fogadja.
Egyházunkban a reformáció egyházaival megegyezően két szentség van, a szent keresztség és a szent úrvacsora.

A Metodista Egyház gyermekeket keresztel, kifejezésre juttatva ezáltal is Isten megelőző kegyelmét, amelyben az Isten elébe megy az embernek, és kész elfogadni amikor ő még Istent választani, mellette dönteni képtelen. Egyházunknak közösségileg és az érintett szülőkben személyesen is elkötelezett feladata a megkeresztelt gyermekek hitbeni nevelése.

Egyházunk érvényesnek tekinti a más keresztyén/keresztény egyházakban nyert gyermekkeresztséget, tehát nem végzünk újrakeresztelést. Felnőtteket csak akkor keresztelünk, ha gyermek korban nem részesültek keresztségben.

Az úrvacsorán Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezünk. Két szín alatt vesszük, a kenyeret amely Krisztus megtört testét, a bort pedig amely kiontott vérét jelképezi. Az úrvacsora Istennek Jézus Krisztusban az emberrel kötött szövetségének és a közösséggel való kapcsolat megerősítése. Egyházunkban az úrvacsoravétel nincs gyülekezeti tagsághoz kötve.

Wesley nemcsak evangélizált, hanem különböző módon megkísérelte, hogy korának rászorultjain segítsen. Ennek szükségességét a magyar metodista egyház is fontosnak tartja. A háború előtt Budapesten legény- és leányotthonokat és alkoholmentes vendéglőt tartottunk fönn. Külföldön kiképzett diakonisszáink munkálkodtak kórházakban, szegényházakban, gyermekotthonokban. Egyházunk Budakeszin szanatóriumot működtetett, és rosszultáplált, beteges gyerekeknek nyújtott ingyenes nyaralási lehetőséget. Évtizedeken át gyülekezeteink maguk oldották meg idős, beteg testvéreink gondozását, intézményesített lehetőségek hiányában. Időközben Kapocsszekcsőn épült egy szociális házunk, öregek társas otthona néven.

A Magyarországi Metodista Egyház püspöki szervezettségű, a közép- és dél európai püspöki körzethez (Centrál Konferencia) tartozik, zürichi központtal. Az országos egyház legfőbb szerve az Évi Konferencia. Az egyház vezetője a szuperintendens. A gyülekezetek vezetői a püspök által felszentelt lelkészek. A gyülekezeti munkában jelentős szolgálatot végeznek az ún. laikus testvérek.

Egyházi tagságunkat két formában értelmezzük: megkeresztelt tag és hitvalló tag.

Megkeresztelt tag: a nálunk megkeresztelt gyermek nyerheti el ezt a tagsági formát.

Hitvalló tag: Aki egyházunk hitvalló tagja szeretne lenni, belső meggyőződésből önként kell kérnie felvételét.   Hitvalló taggá felvehető, aki hisz Jézus Krisztus engesztelő áldozatában, annak erejét elfogadva bűneitől elfordult, egyetért az egyház rendjével és tanításával, és ennek megfelelően él. Megkeresztelt és konfirmált gyermekeinket is  a Metodista Egyházhoz tartozóknak tudjuk, és megkeresztelt tagként tartjuk nyilván őket. Hitvalló tagok csak akkor lehetnek, ha felvételüket kérik, és eleget tesznek a fentebb leírtaknak.

Testvéri szívvel vállaljuk a közösséget azokkal az egyházakkal, gyölekezetekkel, amelyek
– az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadását tartják szükségesnek,
– a keresztség, úrvacsora, ünnepnap, étkezés, gyülekezeti szokás tekintetében saját véleményüktől eltérő felfogást is tiszteletben tartanak,
– nem lépnek föl az egyedül üdvözítő egyház vagy felekezet, illetve közösség igényével.Egyházunk nem tekinti feladatának, hogy más evangéliumi egyházak hitvalló tagjait megnyerje a maga számára. Nem áttérésre, hanem megtérésre van szükség, hangoztatjuk.

7623 Pécs, Tompa M. u. 52.